A Zengőt körülölelő falvak története a honfoglaló ősökig vezethető vissza. A vidék központja már a 10. században a Zengő lábánál fekvő Pécsvárad volt.
Szent István király alapított itt bencés apátságot, melynek első apátja, Asztrik hozta a koronát a keresztény vallást meghonosító Istvánnak Rómából. Pécsváradi vár 10. századból fennmaradt kápolnája és annak freskója egyedülálló korabeli műemlék. Pécsváradot a Szent István által 1000-ben alapított monostor tette annak idején országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központtá.
A sokszögű vár mai alakja a 13. században alakult ki. Legépebben ránk maradt része a délkeleti sarok ágyútornya, az Öregtorony. Az apátsági épület romjai a vár északnyugati részén láthatók, mellettük helyezkedik el az 1015-ben felszentelt háromhajós apátsági templom. Szent István korából való egyik legszebb hazai emlékünk az egykori monostorkápolna, mely észak felől a vár középkori felvonóhidas bejáratán keresztül közelíthető meg. A bejárattól nyugatra ma is kivehetőek a román kori udvarház lőrésablakai. Ettől keletre nyílik a vármúzeum, amely az egyik legrégibb hazai bencés monostor középkori virágzásából ad ízelítőt.